Dragana Protovich
Gyermekként sosem gondoltam
volna arra, hogy egy nap ennyire magasan fogok állni, és hogy
ekkorát tudok majd zuhanni.
Amikor kislányként a
mindent elsöprő szerelemről ábrándoztam, álmodni nem mertem
volna, hogy egyszerre talál rám a nagy Ő. Valamint, arra se
számítottam, hogy helyből két ember szerelme után fogok
áhítozni.
Bárcsak tudtam volna azt,
amit ma. Bárcsak szólt volna valaki, hogy mit tegyek. Bár lett
volna valakim, aki átsegített volna a döntéseken. Ó, bárcsak
tudtam volna, hogy melyik döntés a leghelyesebb. Vajon melyik tett
volna boldoggá? Vajon vele ugyanúgy szenvednék, és tépelődnék
a múlton, mint most? Már túl késő változtatni a történteken.
Ideje lenne előre látnom, és a jelenre figyelnem. Rá, rám, ránk.
Elvégre, ez a legfontosabb az életben. De mégis mit tehetnék, ha
csak az a bizonyos szürke, esős reggel jár az eszembe?
Remélem ide is hamar felkerülnek a részek! :D Sajnos a neon rendszer úgy tűnik kifújt, de örülök, hogy folytatod! :D Nem akarom lelőni a poént, mivel itt még csak a prológus van fent, de lehetne egy kérdésem? :D Megtudhatunk egy kicsit többet erről az "új" Zayn gyerekről, hogy miért lett ilyen. Perrie ennyire összetörte volna a szívét? :) Egyébként nagyon jó részek lettek, sajnálom a lányt helyzetét, és továbbra is tartom magam a véleményemhez ami a badboy-t illeti. :D Egy pöcs! :D
VálaszTörlésÓ igen, naponta rakom fel őket!:D Igen, már egy ideje érlelődött bennem ez a váltás.:) Az írás az egyetlen dolog, amit sosem adnék fel.:) Persze, hogy lehet.:D Akár több ezer is.:D
VálaszTörlésHaha, ez egy olyan kérdés, amit majd bőven a történet alatt fogok kifejteni.:D Nem, Perrie nem törte össze, szimplán...:D Hát na.:D Örülök, hogy kitartasz a véleményed mellett!:D